A haszid zsidó közösség Magyarországon
Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. Izrael ben Eliezer, akit Báál Sém Tov néven ismertek, a mozgalom alapítójaként az isteni közelséget és az Isten szeretetét emelte ki tanításaiban. A haszidizmus a 19. és 20. században Magyarországon is jelentős befolyással volt a zsidó közösségekre.
Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galícia felől indult el, ahol a mozgalom már korábban is erős jelenléttel bírt. Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén alakultak ki az első haszid közösségek. E területeken nagy létszámú zsidó közösségek éltek, akik fogékonyak voltak a haszid tanításokra.
A magyarországi haszidizmus történetének egyik kiemelkedő alakja Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. A szatmári közösség vezetőjeként Teitelbaum rabbi a 20. század első felében tevékenykedett.Szatmárnémeti, vagy Satu Mare, Magyarországon és Erdélyben a haszidizmus egyik fő központjává nőtte ki magát, és a szatmári haszidok továbbra is meghatározó szereplői a globális haszid közösségeknek.
A haszidizmus Magyarországon több irányzatra bomlott, amelyek mindegyike jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is jelentős hatással voltak a magyarországi haszid közösségekre. Ezek az irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.
A második világháború és a holokauszt tragédiái súlyos károkat okoztak a magyarországi haszid közösségekben. Sok haszid és a zsidó lakosság nagy része a náci koncentrációs táborokban veszett el. Azok, akik túléltek a holokausztot, gyakran elhagyták Magyarországot, és új otthont kerestek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más helyeken.
Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokausztot követően kisebb haszid közösségek alakultak újjá, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet revitalizálódásával ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten ma is találhatóak haszid imaházak és közösségek, amelyek elkötelezettek a haszid hagyományok megőrzésében. Ezek a közösségek bár kicsik, de szoros kötelékben élnek, és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár a haszid közösségek létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, a mozgalom továbbra is fontos szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.
itt